Most szombaton ismét egy szurdok túrán voltam Szlovákiában. Szervezett úttal mentem, pedig a Szlovák Paradicsom-i túra után megfogadtam, hogy majd egyénileg szervezem az ilyen túrákat. Nem a helyszíni szervezéssel volt a problémám, hanem azzal, hogy a busz igen lassú és kényelmetlen. Számításom szerint egy ilyen úton akár 3-4 órát is meg tudok takarítani (arról nem is beszélve, hogy korábban a du. 6 órás hazaindulás is másfél órával késett a gyengébb túrázók miatt). Most egyedül az akadályozott meg a saját szervezésben, hogy a kiindulási és érkezési pont nem volt azonos és egy fárasztó túra végén nem akartam még 3-4 km-t gyalogolni vissza a kocsihoz. Igazából az is az én verzióm mellett szól, hogy viszonylag korán kell jelentkezni a túrákra, így nem lehet tudni hogy aznap milyen lesz az idő. Múltkor és most is nagyon borult volt az idő, éppen az eső határán. Ha én szervezem, akkor akár az utolsó napon is el lehet halasztani a túrát, mivel nem köt semmi. Na erről ennyit.
Amikor megérkeztünk, gyakorlatilag a szurdok bejáratáig vitt a busz. Az egyik legszebb rész itt volt, egy szép szikla kapu, patakkal. Egy kb. 15 m-es szakaszon a sziklafalon kellett kapaszkodni (drótkötél segítségével), majd kiértünk a szikla kapuból. Ez után nagyon sokáig a patakmederben haladunk, ami eléggé kényelmetlen volt, mivel szikláról sziklára kellett lépni, aki azért eléggé megviseli a lábat. És mi van akkor, ha van víz a patakban, mivel más út nincs. Kb. 2 km után elértünk az első pihenőhöz egy nagy sziklafal alá. Innen el lehetett menni egy vízeséshez (mellékága a szurdoknak), de nem volt víz így nem esett a víz. Ez után volt a túra legnehezebb szakasza, mivel (1 létrát leszámítva) a patakmederben lévő hatalmas köveken kellett felmászni. Innen kikászálódva már nem volt messze a fennsík. Itt kb. 3 km-t tettünk meg egy faluig, ahol bevártuk a lemaradókat. Volt itt egy jó étterem, itt megebédeltem (eléggé elfogadható árak vannak). Majd vissza kanyarodtunk a hegyek felé. Először egy kisebb szurdokon haladtunk lefelé (Fenyő szurdok), majd beleértve a Kvacsányi szurdokba, egy vízimalom mellett táboroztunk le. Ez egy (hitelesen) teljesen felújított malom, ami ingyen megtekinthető és működik. Itt elég sok időt eltöltöttünk, mivel tényleg érdekes és szép volt a malom. Itt jött azért egy csavar, mivel a völgyben nem lehetett tovább menni, ezért fel kellett menni a völgy peremén futó útra, ami igencsak erőt próbáló volt. Így a szurdokot csak fentről tudtuk megtekinteni, voltak kiépített kilátók és természetes kilátó pontok is. Az látszott, hogy a legmagasabb ponton több száz méterre voltunk a szurdok szintje felett. Kb. a közepétől viszont már lejtett az út és pont du. 5-re le is értünk a parkolóhoz, ahol már várt a busz. Szerencsére itt nagy lemaradások nem voltak, kb. negyed hatkor már el is indultunk. Négy és fél órás út várt ránk hazáig. Bár az idő nem volt túl szép, azért csak jó volt eljönni és megcsinálni, ebből is látszik, hogy ha valaki figyel magára, még 64 évesen is meg lehet egy ilyen túrát csinálni (ez a reklám helye).
Vissza a főoldalra (katalógus)Amikor megérkeztünk, gyakorlatilag a szurdok bejáratáig vitt a busz. Az egyik legszebb rész itt volt, egy szép szikla kapu, patakkal. Egy kb. 15 m-es szakaszon a sziklafalon kellett kapaszkodni (drótkötél segítségével), majd kiértünk a szikla kapuból. Ez után nagyon sokáig a patakmederben haladunk, ami eléggé kényelmetlen volt, mivel szikláról sziklára kellett lépni, aki azért eléggé megviseli a lábat. És mi van akkor, ha van víz a patakban, mivel más út nincs. Kb. 2 km után elértünk az első pihenőhöz egy nagy sziklafal alá. Innen el lehetett menni egy vízeséshez (mellékága a szurdoknak), de nem volt víz így nem esett a víz. Ez után volt a túra legnehezebb szakasza, mivel (1 létrát leszámítva) a patakmederben lévő hatalmas köveken kellett felmászni. Innen kikászálódva már nem volt messze a fennsík. Itt kb. 3 km-t tettünk meg egy faluig, ahol bevártuk a lemaradókat. Volt itt egy jó étterem, itt megebédeltem (eléggé elfogadható árak vannak). Majd vissza kanyarodtunk a hegyek felé. Először egy kisebb szurdokon haladtunk lefelé (Fenyő szurdok), majd beleértve a Kvacsányi szurdokba, egy vízimalom mellett táboroztunk le. Ez egy (hitelesen) teljesen felújított malom, ami ingyen megtekinthető és működik. Itt elég sok időt eltöltöttünk, mivel tényleg érdekes és szép volt a malom. Itt jött azért egy csavar, mivel a völgyben nem lehetett tovább menni, ezért fel kellett menni a völgy peremén futó útra, ami igencsak erőt próbáló volt. Így a szurdokot csak fentről tudtuk megtekinteni, voltak kiépített kilátók és természetes kilátó pontok is. Az látszott, hogy a legmagasabb ponton több száz méterre voltunk a szurdok szintje felett. Kb. a közepétől viszont már lejtett az út és pont du. 5-re le is értünk a parkolóhoz, ahol már várt a busz. Szerencsére itt nagy lemaradások nem voltak, kb. negyed hatkor már el is indultunk. Négy és fél órás út várt ránk hazáig. Bár az idő nem volt túl szép, azért csak jó volt eljönni és megcsinálni, ebből is látszik, hogy ha valaki figyel magára, még 64 évesen is meg lehet egy ilyen túrát csinálni (ez a reklám helye).
- Prosiecka dolina
Svorad
Svorad
Svorad
a vizimalom
a vizimalom
a vizimalom
a vizimalom
a vizimalom
a hegy szelleme
